A BŐRMŰVESSÉG A LEGŐSIBB SZAKMÁK EGYIKE.

Az emberiség történelmében kezdettől fogva tetten érhető a bőr megmunkálása, hiszen elődeink az elejtett állatok minden részét –így a bőrét is – hasznosították. Az anyag remek tulajdonságaiból adódóan szinte nélkülözhetetlenné vált különböző használati tárgyak készítéséhez.

A tartós, jól formálható, könnyen igényekhez alakítható bőr kiállta az idők próbáját. A mesterek változó korokhoz igazodva a mindennapi élethez szükséges tárgyakat- öltözetet, lábbelit, tároló tömlőt, bőr tarsolyt, lószerszámot, és más bőrből készült termékeket – készítettek belőlük.

Ahogy az idő előrehaladtával a minket körülvevő bőrtárgyak, úgy maga a szakma is változásokon esett át. Míg régebben a bőr kikészítésétől, tartósításától, cserzésétől elkezdve minden folyamatot maguk a bőrműves mesterek végeztek, idővel ezek önálló szakmákká, mesterségekké alakultak. Eleinte kis tímár-cserző céh műhelyekben állították elő a megnövekedett igények kiszolgálására az alapanyagot. Ezt követően indulhatott meg a nagyüzemi bőrgyártás. A paletta szélesedésével elváltak egymástól a bőrrel foglalkozó, de egy-egy speciális terméket készítő szakmák is. Ilyen volt a csizmadia, szíjjártó, lószerszámkészítő, nyerges vagy a bőrtárgy készítő.

Ahogy maga a bőrművesség a népi kultúrák szerves részévé vált, ugyanúgy merített is azokból. Az elkészített használati tárgyakat a népi motívumkincset felhasználva gazdagon díszítik, amelyek ez által funkciójukon túl üzenetet is hordoznak.

A motívumoknak, jelképrendszereknek mondanivalójuk van, mely árulkodik viselője hitéről, hovatartozásáról, személyiségéről. Leginkább a saját maguk által kiválasztott vagy az alkotóval közös tervezés után megszülető tárgyak adnak hiteles információt használójukról.

A bőrműves kézi munkát alkalmazva, valódi bőr alapanyag felhasználásával állítja elő egyedi alkotásait, egyéb természetes anyagokkal kiegészítve. Ebből adódóan az alkotás folyamata rendkívül időigényes – különösen az egyedi, kis szériában előállítható termékek esetén-, ami tükröződik az eladási árban is. A népi motívumok feldolgozásával nem a legfrissebb divatirányzatot követi, de a mai kor igényeit szem előtt tartva készíti alkotásait.